Hol keresd a Nagy Őt?

Tisztázzuk le az elején, hogy létezik! Hozzám hasonlóan talán te is sokszor merengsz azon, hogy vajon van-e szőke herceg fehér lovon vagy mi tesszük a másikat azzá? (Itt szabadon behelyettesíthető bármilyen fogalom, mely akár a férfit, akár a nőt idealizálja.) Mára már nem agyalok ilyeneken, mert kaptam egy annyira zseniális idézetet, ami számomra mindent megmagyarázott. Erről szeretnék írni és a saját tapasztalataimról.

“Mindenki keresi a Nagy Ő-t, de senki nem akar azzá lenni.”

Mivaan, hogy nekem kellene esetleg változni!? Először szembetalálkozni ezzel a mondattal kicsit szíven ütött, de minél többet gondolkodtam rajta, annál igazabbnak véltem. Vajon nem lenne-e egyszerűbb, ha magam dolgával törődnék? Ahelyett, hogy karba tett kézzel várnám a sült galambot, akár tehetek önmagam tökéletesítéséért. Ahelyett, hogy azon rágódok, hogy mikor jön el a herceg, azon dolgoznék, hogy méltó hercegnő lehessek mellette (és fordítva).

Gondolhatod, hogy “Engem szeressenek így, ahogy vagyok.”, “Az Igazi elfogad majd olyannak, amilyen vagyok.” stb. és tény, hogy szép, ha ez megtörténik és megtörténhet. Ugyanakkor belegondolni abba, hogy milyen elvárásaink vannak a másik nem felé, eszünkbe juttathatja, hogy valószínűleg a Nagy Ő-nek is van egy hosszas listája arról, milyennek szeretne látni bennünket. Milyennek kellene lenned az Ideálod idoljaként? 

Mosolyogva nézek balra, ahol egy ezeréves jegyzetfüzet fekszik, az oldal tetején nagy betűkkel ez díszeleg: AZ IDEÁLIS FÉRFI 100 TULAJDONSÁGA. A felsorolásban 66-ig jutottam, benne fontos és kevésbé fontos vágyakkal. Ezt még szingliként írtam és ugyanezen időtájt készült egy másik lista, ami arról szólt, milyen nő volnék én a “tökéletes” valómban. Az idők során nem lettem olyan, de akkor is, most is dolgozom rajta. Aztán betoppant a Kedvesem az életembe, de a gondolkodásom, a felfogásom nagyon sokáig idealisztikus, irreális volt a férfi-női kapcsolatokat illetően is. Sokszor eszembe jutott, hogy “de mért nem olyan, amilyennek én akarom?” és egy ilyen alkalommal ugrott be, hogy én talán még többször vagyok más, mint amilyennek ő szeretne látni engem. Ezt a felfogást arra is át kellett ültetnem, hogy sűrűn féltékeny tudok lenni, például exekre, akik “biztos jobbak voltak nálam”… Semmi sem biztos persze de, tegyük fel mégis! Akkor mért nem változtatok? Nem azt mondom, hogy olyannak kell lennem, mint akikkel előzőleg együtt volt a másik, csupán azt, hogy a volt barátnő nem változik, a múltat nem lehet meg nem történté tenni. Egyedül Én változtathatok bármin is és ebbe az is beletartozik, hogy a gondolkodásomat írom át.

Az előző idézet nem tudom kitől származik, de van még egy, ami tanulságos számomra. Ezt én fogalmaztam meg:

“Nem attól királyfi, a királyfi, ha fehér lova van és szőke haja, de még attól sem, ha ő a király fia, hanem attól lesz az, ha egy királylány azzá teszi. Így bármelyik szegény legény is lehet herceg.”

Mikor magad is egyre jobbá válsz, be fog toppanni melléd a Másik, vagy lehet, hogy régen ott volt melletted, csak még nem láttad hercegnői szemmel. Azért is tehetünk, hogy a másik Nagy Ő-vé válhasson mellettünk. Értékeljük benne azokat, amikért a kezdetektől fogva rajongunk. Higgyünk benne, akarjuk látni a lelki szemeinkkel, hogy benne van a Nagy Ő faktor. Én sokszor beleesek abba a hibába, hogy nem hiszek másokban (sajnos néha magamban sem). Pedig jó az, ha Te látod az értékeit akkor, mikor Ő éppen nem látja. Írd össze, hogy mit szeretsz a Párodban, miért értékeled őt, csodálkozz rá lényére újra és újra. Lásd őt Nagy Ő-nek az itt és mostban! 

Nemrég elkezdtem egy újabb listát arról, hogy miért szeretem a Párom, mitől rajongok érte, mit tisztelek benne. A két lista közel hasonló, azaz beigazolódott, hogy mellettem a Nagy Ő van, csak nem mindig veszem fel az ezt meglátó szemüveget. Pedig rajtam múlik! 🙂

A Nagy Őt tehát keresd magadban és lásd meg a Másikban! 🙂
Szeretettel, a Kaleidoszkóp-lány