Pár perc alatt a kimelegedtem, ideges remegés tört rám, zsongott a fejem, görcsös ellenállással teli lett a gyomrom és nem akartam eldönteni, hogy van-e értelme annyi pénzért még pár órára bemenni a várba vagy jobb lenne, ha inkább a város utcáin nézelődnénk, beülnénk egy hangulatos kávézóba és beszélgetnénk. Leblokkoltam és végül a Párom döntött helyettem, mert én teljesen belecsavarodtam a gondolataim örvényébe: mi lesz akkor, ha rosszul választok!?
Hány alkalommal adatik, hogy kettő vagy több lehetőség közül válogathatunk? Sokszor megesik életünk során. Ahogy az is, hogy végső választásunk megélése, az öröm helyett, azon rágódunk, hogy jobb lenne-e a másik helyen, más valakivel, másképp… Újra és újra feltesszük magunknak a kérdést: Vajon jó döntést hoztam?
Másnap beálltunk a wellness szálloda halljában kígyózó sor végére és kíváncsian böngésztem az ártáblát. A több ezer forintos alapárak kissé elbizonytalanítottak, hogy megér-e ennyit pár órányi meleg vízben való ázás? Ez alkalommal mégsem pánikoltam be attól, hogy döntést kell hozzak. Megérett egy gondolat, ami akkor és azóta is segíteni tud:
Nem az a lényeg, hogy mi mellé teszem a voksomat, hanem az, hogy utána élvezzem azt.
Kifizettük a belépőt és, amíg fürödtünk nem gondoltam arra, hogy mi lett volna, ha máshogy döntök. A pihenés napjai után levontuk azért a tanulságot, de amíg ott voltunk, a jelenben voltunk.
Szeretettel, a Kaleidoszkóp-lány
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: